83,5 év. Ennyit töltött az árnyékvilágon, ebből 68 – at a világot jelentő deszkákon. És 13 éve már nincs közöttünk.

Játszott Szegeden, Miskolcon, az Operettben, a Petőfi Színházban és több, mint 40 szezont a Nemzetiben, illetve a Pesti Magyar Színházban.

A közönség nagyon szerette és ezt a szeretetet sugározta vissza szerepeiben.

Emlékezetes alakításai: Bicska Maxi a Koldusoperában, Katz tábori lelkész a Svejkben, Sipos Az üvegcipőben, Miksa a Hallelujában, Krehl ezredes az Olimpiában és A.P. Doolittle a My fair Ladyben.

Fotó: Keleti Éva

Volt egy sajátos trükkje, amit gyakran bevetett, karikírozva az alakított figurát: a begörbített láb. Ez roppant tetszett a nézőknek és ő a világ összes pénzéért sem hagyta volna ki a nevettetés eme lehetőségét.

Nem csak kitűnő színész volt, hanem fantasztikus festő is. Ikonjainak csodájára jártak, több kiállítást is rendeztek munkáiból.

Életének utolsó fázisában a betegség leparancsolta a színpadról, de kórházi ágyán állandóan azt emlegette, hogy A gyertyák csonkig égnek Konrád századosát szeretné még egyszer eljátszani.

Fájdalom, de ez a vágya már nem teljesülhetett.

Minden létező díjat megkapott, 1998 – ban Örökös tag lett a Halhatatlanok Társaságában. Ide érkezett meg visszavonhatatlanul.

Fotók: port.hu, femina.hu, Hét Nap