80 nap alatt a Föld körül
A francia Jules Verne a XIX. században a tudományos-fantasztikus irodalom egyik megteremtője, valamint az ifjúsági kalandregény klasszikusa volt.
Regényei fő témáját különleges utazások adták, az író maga is sokat utazott.
A 80 nap alatt a Föld körül c. művét éppen 150 évvel ezelőtt vetette papírra.
Magyar színpadokon a regény adaptációját nagyon ritkán adták elő, évtizedekkel ezelőtt a Radnóti Miklós Színház játszotta.
A mostani bemutatót az alkotók koncertszínházként aposztrofálják. A szöveget Divinyi Réka jegyzi, a zenét és a dalszöveget a Lóci játszik nevű zenekar szerezte, melynek tagjai végig kísérik a produkciót a színpadon.
Csorba Lóránt basszusgitáros magát a szerzőt személyesíti meg. Magács László kitűnő rendezésében számolatlan ötlet, humor ad játéklehetőséget színészeinek, akik nagy kedvvel alakítják szerepüket.
Az üresjáratok nélküli mozgalmas két felvonás Bakó Gábor koreográfus munkáját dicséri.
Karácsonyi Zoltán ideális Phileas Fogg. Igazi kimért, hűvös gentleman, aki még a szerelemnek is megpróbál ellenállni. Persze sikertelenül.
Inasa Szántó Balázs Jean Passapertout szerepében hűségesen szolgálja gazdáját a nagy cél elérése érdekében. Fix felügyelő: Hirtling István. Kissé bugyuta, negatív figuráját öniróniával adja.
A több mint 100 szerepet alakító 7 egyetemi hallgató lendületes, dinamikus, komoly fizikai igénybevételt követelő játéka emeli az előadás színvonalát.
Ők: Fekete Patrícia, Varga-Járó Sára, Illés Adrián, Liber Ágoston, Tóth Dominik, Turi Péter és Krasznai Vilmos.
Krasznai az egyik jelenetben labdazsonglőr mutatvánnyal kápráztatja el a nézőket. 13 éves kora óta profi focistának készült, reméljük nem bánta meg a pályaváltást.
A színház 10 éven felülieknek ajánlja az előadást, de a tapsokból kiderült, a siker korosztálytól független.
Fotó: Vígszínház
Macska a forró bádogtetőn
Tennessee Williams, O Neill, Miller és Albee mellett az amerikai drámairodalom egyik kiemelkedő szerzője. Műveiben a Dél társadalmának lelkileg sérült, önmaguk elől menekülő alakjait ábrázolja. Drámái alapmotívuma a nemi élet valamilyen torzulása, ezen torzulások sodorják tragikus helyzetbe figuráit.
A Macska a forró bádogtetőn c. alkotása annyiban mutat túl a korábbiaknál, hogy itt színre lép az átlag amerikai polgár, melynek célja az anyagi javak megkaparintása.
Nálunk a Vígszínházban 1967-ben Horvai István rendezésében került sor a darab ősbemutatójára Ruttkai Éva, Darvas Iván és Páger Antal főszereplésével.
2000-ben a Pesti Színház Máté Gábor Eszenyi Enikővel, Kamarás Ivánnal és Blaskó Péterrel állította színpadra a művet.
A mostani előadás változatát Kovács Krisztina készítette. Horváth Jenny tágas, jólétet sugárzó díszletében Benedek Mari elegáns ruháiban szikrázó párbeszédek és elfojtott indulatok követik egymást.
A Valló Péter rendezte előadás az emberi képmutatásra helyezi a fő hangsúlyt, a szereplők nemcsak egymásnak, maguknak is hazudnak.
Fotó: Vígszínház
Szilágyi Csenge a „Macska” mindent elkövet férje visszaszerzéséért. Hegedűs D. Géza öntörvényű, erőszakos családfőjét csak a halál közelsége változtatja meg. Igó Éva túlzottan aggódó feleség, Telekes Péter és Radnay Csilla érzéketlen, számító haszonszerző házaspár. Zoltán Áron tiszteletese Gados Béla orvosa alig várja, hogy megszabadulhasson a kellemetlen családi viszályból.
Az előadás legjobb alakítása Brasch Bence nevéhez fűződik. Brick figurájában remekül érzékelteti a világtól való visszavonulását. Megveti a képmutatást, nem hajlandó ebben a torz világban alkalmazkodni, italba fojtja érzelmeit. Az utolsó jelenetben ráébred talán a szerelem segítségével talpra tud állni.
Fotó: Vígszínház
