Salamon Béla, 1885 – 1965
A kitűnő művész olyan híres kabaréjelenetekben játszott, mint a „Lepsénynél még megvolt”, a „Vonósnégyes”, vagy, a „Ha én egyszer kinyitom a számat”
A legendás komikussal kapcsolatosan rengeteg történet kering. Ezek közül szeretnék Önökkel néhányat megosztani.
- Salamon Béla köztudottan óriási MTK szurkoló volt. Egy előadás előtt így fordult egy kollégájához:
- Aranyoskám, nem tudja mi lett a délutáni rangadó végeredménye?
- 2-0-ra nyert az MTK. Miért, Béla bácsi nem volt kint a meccsen?
- De igen, csak olyan jól esik hallani.
- Salamon Béla egy ideig a Teréz körúti Színpad igazgatója volt. Egy ízben Karinthy Frigyes kereste fel (aki gyakran került pénzzavarba), hogy előleget kérjen egy még el nem készült írására.
- „Fricikém, előleg pedig nincs!” – mondta Salamon
Mire Karinthy:
- „Sala, jössz te még az én utcámba!
Milyen igaza volt Karinthy Frigyesnek, hiszen a korábbi Verpeléti utat később róla nevezték el, amin Salamon Béla rendszeresen sétált.
- A Vidám színpad művészei gyakran hakniztak vidéken (ma ezt vendégjátéknak hívják.)
Egy alkalommal az előadás után a társaság a helyi vendéglátó ipari egységet kereste föl. Nagy meglepetésre az egyik asztalnál Salamon Béla egy fiatal szőke szépséggel ült. Az egyik kolléga kedvesen csak annyit mondott:
- Na de Béla bátyám!
Mire azonnal jött a válasz:
- Éhes a kicsike.
Egy jó óra múlva a csapat a helyi bárba tette át székhelyét. Meglepetésük még nagyobb volt. Az egyik pultnál Salamon Béla még mindig a fiatal hölgy társaságában múlatta az időt. Az előző kolléga most már kicsit szigorúbbra fogta:
- Na de Béla bátyám!!
A válasz azonnal érkezett:
- „Szomjas a kicsike!”
Hajnali négy órakor a helyi szálloda folyosóján a társaság beleütközött a művészbe, aki az ifjú hölgyet karon fogva vezette. A kolléga most már kissé számon kérve adott hangot meglepődésének:
- Na de Béla bátyám!!!
- Álmos a kicsike!
